Budapest ostroma 1944-1945

Budapest ostromának előzményei

A II. világháború befejező szakaszában került sor a Budapest ostromára 1944-1945, mely a magyarországi hadműveletek egyik legjelentősebb összecsapása volt. A létszámbeli fölényben lévő Vörös Hadsereg a Sztálingrádi csatát követően fokozatosan szorította vissza a német és velük szövetséges csapatokat, kezdetben csak lépésről lépésre. Majd 1943-ban végleg átvéve a kezdeményezést a németektől egyre gyorsuló ütemben. 1944-ben Románia kiugrásával egyrészt a német Dél Hadseregcsoport egységei válságos helyzetbe kerültek (korábbi szövetségeseik ellenük fordultak), másrészt a szovjetek előtt megnyílt az út Románián keresztül Magyarország felé, akikhez immár a románok is csatlakoztak gyors átállásukat követően.

 

Konyvv2 Terkep2
Könyvek, folyóiratok Térkép
Napi_esemenyek2 Filmhirado2
Az ostrom napi eseményei
Filmhíradó

A 2. Ukrán Front 1944. október elején érte el az Alföldet. A debreceni páncéloscsata befejezését követően Sztálin Budapest mielőbbi elfoglalását jelölte ki célként a Magyarország területén küzdő csapatai számára, majd ezt követően Bécset nevezte meg a következő célpontnak. Budapest ostroma azonban még nem volt törvényszerű ekkor. Az első támadás Budapest elfoglalásáért 1944. október 29-én indult, de kifulladt. Budapest ostroma még váratott magára.

A második támadás

Sztálin az előző támadás sikertelensége nyomán belátta, hogy a 2. Ukrán Front nem rendelkezik elég erővel a második offenzíva végrehajtásához, ezért a 4. Ukrán Front csapataiból csoportosítottak át erőket az újabb támadáshoz. A románok bevetésére is ezért volt szükség, nem rendelkeztek a támadók kellő élőerővel Budapest elfoglalásához. Két irányból akarták átkarolni a fővárost a pesti oldalon, ebből a déli átkarolás járt nagyobb sikerrel: át tudtak kelni a Csepel-szigetre és eljutottak a Királyerdőig, ahol november végén megmerevedett a front. Az eredmények azonban így a várakozások alatt maradtak, Sztálin elégedetlen volt, és elrendelte, hogy a 3. Ukrán Front, amely Belgrádnál harcolt, a továbbiakban ne nyugat, hanem észak felé támadjon Magyarországra a Dunántúlon át, támogatva ezzel Budapest elfoglalását. Budapest ostromának lehetősége ekkor már kezdett egyre közelebbinek tűnni. December 1-jén a 3. Ukrán Front már Szekszárdon járt, ugyanakkor a 2. Ukrán Front támadása is folytatódott Budapest körül, északon Vácnál kijutottak a Dunához december 9-én. Ezzel a bekerítés a pesti oldalon megvalósult – már csak a Dunántúlon keresztül volt kapcsolata a hátországgal Budapestnek, Budapest ostroma immár csak rövid idő kérdése volt már.

Budapest bekerítése (Budapest ostroma megindul)

A harmadik támadás Budapest ellen már összehangolt akció volt, és azt célozta, hogy befejezzék Budapest bekerítését, majd néhány napon belül birtokba vegyék a várost Budapest ostroma során. Az offenzívát december 20-án indították. December 23-án elesett Székesfehérvár, Érd, Bicskét 10 km-re közelítették meg a szovjet csapatok. A pesti oldalon eközben folytatódtak a támadások a 3. Ukrán Front dunántúli támadásával egyetemben, a Pestet körülölelő Attila-vonalakból az Attila I. állásait addigra áttörték, és már az Attila II. vonalán folytak a harcok. December 24-én az első szovjet élek behatoltak Budára Budakeszi felől, ezzel elérte a budai oldalt a háború. Majd december 26-én elesett Esztergom, és ezzel bezárult a főváros körüli ostromgyűrű és megindult Budapest ostroma. 

Szovjet lövészek tüzelőállásban Budapest elővárosában

Szovjet lövészek tüzelőállásban Budapest elővárosában

Budapest ostroma 1944-1945

Budapest ostromát nevezik második Szálingrádnak is. A két városban lefolyt helységharc között a párhuzam találó ugyanis mindkét ütközet a II. világháború kiemelkedő összecsapásai közé tartozik, melyekre mindkét esetben politikai és nem katonai okokból került sor. Budapest ostroma előtt azonban a város lakossága élte a hétköznapjait, mikor bekerítésbe került és megindult az ostrom, melyre nem volt felkészülve.

 

Ritka felvételek Budapest ostromáról

Budapest ostroma során a harcokban részt: 92.000 főnyi német és magyar védő nézett farkasszemet 176.000 szovjet és román támadóval. Budapest ostroma kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy az 52 napig tartó hadművelet a II. világháború egyik leghosszabb helységharcának számított. Bécs alig 6 napig, Berlin pedig 14 napig tartotta magát a Vörös Hadsereggel szemben, bár egyik város sem volt előkészítve tartós védelemre. Nem úgy Königsberg, melyet 130.000 fős német erő védelmezett, több előre kiépített védelmi állásrendszerrel 77 napon át, a 250.000 fős szovjet támadó erővel szemben. Budapest ostroma esetében a harcok elhúzódásának oka, a védelem elszántsága mellett, a három felmentési kísérlet (Konrad hadműveletek) volt, melyek az utolsó nagy német ellentámadásoknak is számítottak, ugyanakkor jelentős szovjet erőket kellett ezek miatt kivonnni Budapest ostromából.

Budapest ostromának következményei

Budapest ostromának eredményeként az egykor csodált főváros romokban hevert. Az akkori főváros területén található 39.600 épületből Budapest ostromát követően: 1.500 teljesen megsemmisült, 9.100 súlyosan sérült, 18.600 pedig sérült volt. A legsúlyosabban a Várhegy sérült az itt lévő 6.500 lakásból mindössze 1.400 maradt ép Budapest ostroma után. Budapesten házakban és épületekben esett kár teljes értéke 1938-as pengőben: 1.266.508.000 pengő volt (5 pengő = 1 dollár).
Várpalota a Dózsa György tér felől 1945-ben

Várpalota a Dózsa György tér felől 1945-ben

Budapest ostroma során a főváros védői szinte teljes egészében meghaltak vagy hadifogságba kerültek (sebesültek, egészségesek). Budapest ostromának hevességét jól jellemzi, hogy a városon beüli harcok során csak a kieső német védők száma heti szinten elérte a 3000 főt, ami a nyugati fronton elszenvedett német heti veszteségek háromszorosa volt. Szovjet oldalról szintén kiemelkedően veszteség teljesnek számított volt Budapest ostroma. Pontos adat csak a fővárosban elszenvedett veszteségre nem áll rendelkezésre, de becslések szerint 95.000 fő körüli lehet a szovjet veszteség halottakban és sebesültekben Budapest ostroma során és ebben még nincsenek benne a románok veszteségei.
Budapest ostromának legfontosabb következménye mégsem a lerombolt város és az óriási emberveszteségek voltak, hanem hogy a Vörös Hadsereg Ausztria nagy részét, és Dél-Németországot már nem tudta elfoglalni.