A nap eseményei

Pestújhely körül tovább tartott a hullámzó harc, a németek három páncélosokkal támogatott ellenlökést intéztek a szovjetek ellen, de az oroszok mindet visszaverték. A szovjet csapatok az előző napi betörést a Rákos-patak mentén igyekeztek tovább mélyíteni. A kibontakozó harcokban a 12. tartalék hadosztály lassan felmorzsolódott. A patakon átkelt csapatok kezdték megközelíteni az Éles sarkot és a szükségrepülőterének használt Lóversenyteret, melyet e naptól kezdve aknavetővel lőttek.

A 13. páncéloshadosztály megkísérelte a szovjet csapatokat egy Zugló és Rákosfalva területéről páncélosokkal támogatott ellentámadással visszaszorítani, de a támadás kudarcba fulladt. Sőt a szovjet csapatok a nap végére 500 méterre megközelítették a Lóversenyteret. A harcok súlypontja Kispesten, Kőbánya és Rákospalota körül volt. Kőbányán lassan haladtak előre a támadók.

A budai oldalon a lágymányosi töltésnél több alkalommal indult zászlóalj erőben ellentámadást német-magyar erők részéről, de ezek eredményt nem értek el. Hasonlóan sikertelen volt a Pannonhalmi út környékéről indított német ellentámadások. A Mátyás-hegy körül a páncélosokkal támogatott német támadás viszont sikert ért el és visszaszorította a szovjeteket.

A szovjet 218. bombázó hadosztály Douglas A-20 Boston gépei ismét Budapesten lévő célpontokat bombáztak reggel 9 órakor. A bombázókat kísérő 12 db IL-2-es és 4 db La-5-ös gépet a magyar-német légvédelem tűz alá vette, mely során egy IL-2-es gép találatot kapott, ami Gyálpuszta mellett hajtott végre kényszerleszállást, ami során összetört, de a legénység megmenekült. A csatarepülők az Északi vasúti összekötő híd és az Óbudai-sziget körül hajtottak végre támadásokat.

A 12. német légvédelmi ezred három IL-2-es csatarepülő lelövését jelentette. Az egyik IL-2-es a légvédelmi találatot követően Kecel körzetében hajtott végre kényszerleszállást, melyben összetört, a másik IL-2-es egy épületre zuhant Budapesten, a harmadik IL-2-es pedig annak a csatarepülő köteléknek volt a része, amely alacsony támadást hajtott végre az Óbudai-szigetenél. Ez a gép a Dunába zuhant a légvédelem találatát követően.

Német jelentés szerint e napon megsemmisítettek 5 páncélost, 2 löveget, 5 páncéltörő ágyút, 2 nehézgéppuskát és 3 lőszerszállító tehergépkocsit, továbbá zsákmányoltak 12 géppuskát és 1 páncéltörő ágyút.19 db Ju-52-es leszállt a katlanba utánpótlást szállítva, és 268 sebesülttel szállt fel, továbbá még 56 db He 111-es utánpótlást dobott le. Szovjet oldalról 33 db szállítórepülő berepülését figyelték meg.

Szovjet lövészek megrohamoznak egy épületet

Szovjet lövészek megrohamoznak egy épületet


Budapest ostroma a sajtóban e napon

 

Szovjet hadijelentés

Január 2-án Budapest körzetében csapataink folytatták a bekerített ellenséges erőcsoport megsemmisítésére irányuló harcot és a város keleti részében 232, a város nyugati részében pedig 63 háztömböt foglaltak el. …

In: MTI (házi tájékoztató), 1945. január 2.

 

Reuter jelentése a Budapesti harcokról (Moszkva, Michael Fry jelenti):

Az oroszok újabb kétszáz háztömböt foglaltak el a budapesti csatában – mondja a hétfő esti szovjet hadijelentés. Harckocsik, ágyúk, rakétavetők és hatalmas dinamit-töltet ültető utászok „marják ki” a németeket utolsó budai védelmükből, a város nyugati részéből. A legújabb szovjet siker Pesten, a Duna keleti partján, Rákosrendező elfoglalása, amely a város keleti felében fekszik. Duncan Hooper moszkvai tudósítása szerint a németek felgyújtják az utcákat, arra irányuló kétségbeesett kísérletükben, hogy gátat vessenek szovjet előretörésnek. Egyik másik moszkvai hír szerint mintha egész Budapest lángban állna. Ugyanez a távirat hozzáteszi még, hogy nem kétséges, miszerint Budapest eleste most már csak napok, sőt talán csak órák kérdése.

In: MTI (házi tájékoztató), 1945. január 2.

 

Reuter jelentése a Budapesti harcokról (Moszkva, Duncan Hooper jelenti):

A budapesti német védekezés kedden a pattanásig feszült, amidőn az oroszok új, sorozatos éktámadásokkal összpontosították rohamukat a város középpontjára, hogy részekre szaggassák a helyőrséget.

Kedden már földalatti harc folyik a magyar fővárosban, amint az oroszok a zegzugosan mélyítik előbbre útjukat a városba, lépésről-lépésre harcolva. A szovjet miatt, valamint arra való tekintettel, hogy a Budát uraló orosz magaslati állásokból csaknem minden egyes mozdulatukat ellenőrizni lehet: a német helyőrség behúzódott a föld alá s több száz pincében és alagépítményben él, amelyeket a falakon vágott lyukak kötnek össze, valamint a kereteket és parkokat átszelő keskeny futóárkok. Véres kézitusák folynak most ezekben az újkori katakombákban, amint az oroszok előbbre törtnek az utcák alatt éppúgy, mint az utcákon.

In: MTI (házi tájékoztató), 1945. január 2.

 

Ágyúrobbanások, utolsó nácik Budapesten

A németek Budapest utcákat tüzelnek végső elkeseredésükben utolsó lehetőségként, hogy megfékezzék a szovjet előretörést a város szívébe. A csata elérte a legádázabb szakaszát. Orosz utászok, gyalogság és tüzérek hatolnak át a lángokon hogy lerohanják a német támpontokat közvetlen közelből. Katyusa rakéták döntik be a védők által megszállt házak, gyárak falait. Géppisztolyos katonák lövik a németeket, akik bennszorulnak a leomló épületekben. Lángszórósok űzik ki őket a törmelék közül. A szovjet flottilla várakozik a Dunán Budapesttől délre, azért hogy katonákat tegyen partra a rakparton.

A vég közeledik leginkább Budán, ahol az oroszok áttörték az utolsó német védelmi vonalat és elérték a Dunán újabb pontokon. A csata Pesten – a város nagyobbik része – átalakult több száz ostrommá.

In: Daily Worker, 1945. január 2. (1. oldal)


A hírek értékelése

A Reuter jelentése, mely szerint Rákosrendező pályaudvart elfoglalták a szovjet csapatok azért érdemel figyelmet, mert erről már az előző napos is beszámoltak. A pályaudvart végérvényesen csak január 10-én sikerül teljesen megszállniuk majd.

Az utcák felgyújtása jelentős részben a harccselekménye következménye is volt, azonban tény hogy a németek, ahol idő és lehetőség volt rá a főbb utaknál a módszeres rombolást készítették elő, mert a korábbi pl. Sztálingrádi tapasztalatok alapján kiderült, hogy a romok kiválóan alkalmasak védelem számára, illetve az utakat elborító törmelék gátolja a támadókat is az előrejutásban.

Az ostrom közeli befejezését még hangsúlyozzák a lapok.