Budapest ostroma során eltűnt német katonák

A Német Vöröskerszt eltűntekről szóló kimutatás adatai alapján egy válogatatást teszünk kötze Budapest ostroma során 931 eltűnt német katona adataival és képeivel.

Az adatlapokon a következő adatok kerültek feltűntetésre:

  • Név
  • Foglalkozás
  • Születés ideje
  • Születés helye
  • Rendfokozat
  • Utolsó ismert tartózkodási hely
  • Eltűnés ideje

A lista: Budapest ostromában eltűnt német katonák egy részéről.

Budapest ostroma során elesett civilek adattára

Mihályi Balázs kutatásai alapján

Az adattár felépítése egyszerű, a mai kerületek alapján kerültek csoportosításra az elesettek. Minden kerület külön dokumentum. A dokumentum elejére azok kerültek, akik halála a kerület területére esett, de pontos helyhez nem köthető.

Ezt követően található meg a mai közterület nevek alapján abc sorrendben azon közterületek (utca házszám részletességgel), ahol az ostrom során legalább egy ember az életét vesztette. Azon esetekben, ahol a házszám nem ismert csak az utcanév szerepel.

Egy utca több háznál is eshettek el civilek, a házszámok számozása növekvő minden egyes utcánál az adattárban. Egy-egy cím alatt pedig időben növekvő sorrendben vannak rendezve az egyes elesettek. Az egyes közterület címek alatt az adott épületben életüket vesztett civilek listája található meg időrend szerint rendezve. Az adattár megértése kapcsán kiemeltem egy példát, hogy melyik mezőben milyen információ található:

Bécsi út 99.

Talián Vince villamosvasúti főellenőr 47 1945.01.18 aknasérülés Lakhely: Bp. III. Timár utca 19.

Talián Vince  – Az elesett neve

villamosvasúti ellenőr  – Az elesett foglalkozása

47 – Az elesett életkora a halál idején

1945.01.18 – A halál időpontja

Lakhely: Bp. III. Timár utca 19. – Megjegyzés mező. Ide kerül az feltüntetésre, ha az elesett lakhelye eltér halál helyétől, illetve minden más információ is. Katonák esetében például az alakulat, ahol szolgáltak az elesés idején.

A megjegyzés mezőben a halotti anyagkönyvekben található korabeli közterület elnevezések és számozások találhatóak. (1945-ben a IV. és V. kerület máshol volt, mint ma például.) Az anyakönyvekben található írásmódon nem változtatta,ugyanakkor sok helyen a kézzel írt anyakönyvek nehezen olvashatóak, így a nevekben lehetnek elgépelések vagy elütések a tényleges névhez képest. Amennyiben ilyet találnak kérjük jelezték az info@bunkermuzeum.hu címre és a listában javításra kerül.

Civil elesettek listája kerületenként:

I. kerület elesettei 

II. kerület elesettei 

III. kerület elesettei 

IV. kerület elesettei 

V. kerület elesettei 

VI. kerület elesettei 

VII. kerület elesettei 

VIII. kerület elesettei 

IX. kerület elesettei 

X. kerület elesettei 

XI. kerület elesettei 

XII. kerület elesettei 

XIII. kerület elesettei 

XIV. kerület elesettei 

XV. kerület elesettei 

XVI. kerület elesettei 

XVII. kerület elesettei 

XVIII. kerület elesettei 

XIX. kerület elesettei 

XX. kerület elesettei 

XXI. kerület elesettei

XXII. kerület elesettei

XXIII. kerület elesettei  

Épületkárok Budapest ostroma nyomán

Mihályi Balázs kutatásai alapján

Budapest ostroma nem csak emberéletekben kívánt hatalmas árat, hanem a főváros és a környező településeinek épületeiben is óriási pusztítást okozott. Az ostrom után összedőlt, kiégett épületek és romok fogadták a túlélőket. Pesten 60.000 m³ Budán 15.000 m³ törmelék keletkezett a harcok során.

A romok eltakarítása az ostromot követően azonnal megindult, a törmeléket az Óbudai és Kőbányai téglagyárak vájataiba vitték, illetve a Vérmező és Lágymányos (korábbi Lágymányosi-tó) alacsonyabb részeit töltötték ezzel fel. (A mai egyetem negyed a Petőfi híd budai oldalán erre a háborús törmelékre épült.)

1945. március 25-én a károkról pontos statisztikai összeírás készült, ennek eredményeként pontos képet kapott a városvezetés a károk mértékéről: Az akkori Budapesten 39.317 épület volt (ebből 26.988 lakóépület). Az összes épület 26 %-a ép maradt, 47%-a sérült, 23 %-s súlyosan sérült és 4% teljesen elpusztult. A részletes statisztikát lásd lejebb.

Mindezt a lakásállományra vetítve Budapesten lévő 295.320 lakásból, Pesten a lakások 80%-a ép volt, Budán ez az arány csak 55% volt. Összesen 14.000 lakás teljesen megsemmisült, a budai oldalon ez a lakások 18%-át jelentette. A legsúlyosabb helyzet a Várnegyedben volt: az itt lévő 6500 lakásból, mindössze 26% marad ép, 34% részben sérült és 40% teljesen lakhatatlan volt. A legtöbb kárt szenvedett kerületek sorrendje a következő volt: I., XI., XII., IV. és V. kerületek.

1945-ben azonban Budapest jóval kisebb volt, mint ma, számos mai kerület akkor még önálló település volt (Csepel, Újpest, Budafok, Kispest stb.) Ezen településeket sem kímélte meg a háború, azonban jóval csekélyebb károkat szenvedtek, döntően annak köszönhetően, hogy a front ezen terülteken viszonylag gyorsan áthaladt. Kispesten például az ostrom során 35 db ház dőlt romba, 51 db ház 50% feletti, 540 db ház 25-50% közötti, és 884 db ház 25% alatti kárt szenvedett el. Pestszentlőrincen összesen 167 db ház semmisült meg, ebből a Galamb utcában 18 db, a Garay utcában 8 db, a Holló Lajos utca mindkét oldalán pedig az összes épület.

A harcok nem kímélték meg az ország műemlékeit sem: a Parlament épülete például 8250 db aknatalálatot, 300 db gyújtóbombát, 30 db nagy belövést szenvedett el. A Várban lévő Mátyás templom szintén sok találatot kapott: a sisak felőli gallér és a boltozat megsérült, két lépcsőtorony szintén megsérült és a tetőzet több helyen beszakadt. A várban lévő Mária Magdolna templom tornyának egy része leomlott, a tetőzettel, a kápolna és a szentély falával egyetemben. A belvárosi plébániatemplom északi tornya szintén leszakadt. A Gellért szálló épülete teljesen kiégett csak a falak maradtak meg. A Városháza hátsó fele teljesen elpusztult. A Corvin áruház teljesen kiégett.

Az elpusztult lakóépületek közül a leghíresebb a Regent-ház (Margit körút 43.) volt, melynek pincéjében 1945. január 10-től lőszert tároltak. Január 22-én az itt tárolt 100 tonna lőszer máig ismeretlen okból felrobbant. A robbanás nyomán a ház összedőlt és a pincében lévő civilek (240-250 fő) életüket vesztették.

A Városligetet sem kerülte el az ostrom, az Állatkertben a bölény és a zsiráfház teljesen romba dőlt, sok épület súlyosan megsérült. A 2500 állatból mindössze 14 élete túl az ostromot (öt víziló, egy elefánt, egy kétpúpú teve, egy zebra, egy láma, egy dél amerikai hiúz és négy kis madár).

A lakások mellett az iparterületeket is súlyos veszteségek érték. Újpesten a gőzmalom és raktárai porig égtek. Kőbányán a Ganz vagongyár tetőzete beszakadt, a MÁVAG több részlege romba dőlt, a kis gyártóműhely porig égett. A gyárakban Budapest területén anyag tekintetében 137 millió Pengő, gyártmányok tekintetében 251 millió Pengő kár keletkezett az ostrom során.

Az ostrom befejezését követően Budapest Székesfőváros elrendelte: A háborús cselekmények következtében a magánvagyonban előállott károk 1945. évi összeírását. A Székesfőváros rendelete alapján végrehajtott kárstatisztika feldolgozása Mihályi Balázs kutatásainak eredményeként került most közlésre. (Az I. és a XIII. kerület nem került csak közlésre.)

A felmérés a nem állami fenntartású épületekben keletkezett károkat összesítette. A kárbejelentés lakás szinten történt, ugyanakkor a terménykárok, állatkárok, mezőgazdasági gépek szekerek és a gépjárművek kárait nem itt kellett feltűntetni. A Budapest ostroma során keletkezett károkat a kárbejelentő íven az alábbi alkategóriákra bontották a károkozó szerint:

  • németek
  • nyilasok
  • harci cselekmények
  • egyéb háborús károk a felszabadítások előtt
  • egyéb háborús károk a felszabadítások után
  • zsidóellenes rendeletek okozta károk

Az „egyéb háborús károk a felszabadítások után” nevű kategória a szovjet csapatok fosztogatását jelölte, szépen megfogalmazva. A károkat 1938-as pengőben kellett megadni (a viszonyításhoz érdemes megjegyezni ekkor 5 pengő ért 1 dollárt).

Hazgyűjtőív

Házgyűjtőív minta (3598 Kb).

A Budapest ostroma során keletkezett lakáskárok épület szinten kerültek alább összesítésre. Több mint 15.000 lakóház adatai érhetők itt el. A listák a korabeli (1944-es) kerületek szerint lett megbontva. Minden táblázat három oszlopot tartalmaz az elsőben a közterület neve található (pl. Andrássy út) ABC sorrendben, a második oszlopban a közterülethez tartozó azon házszámok listája, ahol a házgyűjtőívek alapján jelentettek be károkat. Azon házaknál ahol nem jelentettek kár, azok nincsenek a listában, ha pedig egy utcában egyetlen házhoz sem jelentettek be kárt, úgy ez esetben ez az utca sem került a listába. A közterület elnevezések szintén az 1944-es neveket mutatja, segítségként alább letölthető egy korabeli várostérkép is. Végül az utolsó oszlopban az adott házhoz tartozó kár összesített száma található 1000 pengőre felkerekítve.

II_kerület_epuletkarok jegyzéke – letöltés (137 KB)

III_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (162 KB)

IV_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (57 KB)

V_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (78 KB)

VI_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (84 KB)

VII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (93 KB)

VIII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (103 KB)

IX_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (76 KB)

X_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (100 KB)

XI_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (130 KB)

XII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (118 KB)

BP_keruletek_1944

Budapest kerületei 1944-ben

Ezen a linken elérhető egy korabeli várostérkép (az 1944-es házszámokkal) segítségként.

Adatok forrása: Fővárosi levéltár – Háborús kárstatisztika 1945 XXI. 517 F