Épületkárok Budapest ostroma nyomán

Mihályi Balázs kutatásai alapján

Budapest ostroma nem csak emberéletekben kívánt hatalmas árat, hanem a főváros és a környező településeinek épületeiben is óriási pusztítást okozott. Az ostrom után összedőlt, kiégett épületek és romok fogadták a túlélőket. Pesten 60.000 m³ Budán 15.000 m³ törmelék keletkezett a harcok során.

A romok eltakarítása az ostromot követően azonnal megindult, a törmeléket az Óbudai és Kőbányai téglagyárak vájataiba vitték, illetve a Vérmező és Lágymányos (korábbi Lágymányosi-tó) alacsonyabb részeit töltötték ezzel fel. (A mai egyetem negyed a Petőfi híd budai oldalán erre a háborús törmelékre épült.)

1945. március 25-én a károkról pontos statisztikai összeírás készült, ennek eredményeként pontos képet kapott a városvezetés a károk mértékéről: Az akkori Budapesten 39.317 épület volt (ebből 26.988 lakóépület). Az összes épület 26 %-a ép maradt, 47%-a sérült, 23 %-s súlyosan sérült és 4% teljesen elpusztult. A részletes statisztikát lásd lejebb.

Mindezt a lakásállományra vetítve Budapesten lévő 295.320 lakásból, Pesten a lakások 80%-a ép volt, Budán ez az arány csak 55% volt. Összesen 14.000 lakás teljesen megsemmisült, a budai oldalon ez a lakások 18%-át jelentette. A legsúlyosabb helyzet a Várnegyedben volt: az itt lévő 6500 lakásból, mindössze 26% marad ép, 34% részben sérült és 40% teljesen lakhatatlan volt. A legtöbb kárt szenvedett kerületek sorrendje a következő volt: I., XI., XII., IV. és V. kerületek.

1945-ben azonban Budapest jóval kisebb volt, mint ma, számos mai kerület akkor még önálló település volt (Csepel, Újpest, Budafok, Kispest stb.) Ezen településeket sem kímélte meg a háború, azonban jóval csekélyebb károkat szenvedtek, döntően annak köszönhetően, hogy a front ezen terülteken viszonylag gyorsan áthaladt. Kispesten például az ostrom során 35 db ház dőlt romba, 51 db ház 50% feletti, 540 db ház 25-50% közötti, és 884 db ház 25% alatti kárt szenvedett el. Pestszentlőrincen összesen 167 db ház semmisült meg, ebből a Galamb utcában 18 db, a Garay utcában 8 db, a Holló Lajos utca mindkét oldalán pedig az összes épület.

A harcok nem kímélték meg az ország műemlékeit sem: a Parlament épülete például 8250 db aknatalálatot, 300 db gyújtóbombát, 30 db nagy belövést szenvedett el. A Várban lévő Mátyás templom szintén sok találatot kapott: a sisak felőli gallér és a boltozat megsérült, két lépcsőtorony szintén megsérült és a tetőzet több helyen beszakadt. A várban lévő Mária Magdolna templom tornyának egy része leomlott, a tetőzettel, a kápolna és a szentély falával egyetemben. A belvárosi plébániatemplom északi tornya szintén leszakadt. A Gellért szálló épülete teljesen kiégett csak a falak maradtak meg. A Városháza hátsó fele teljesen elpusztult. A Corvin áruház teljesen kiégett.

Az elpusztult lakóépületek közül a leghíresebb a Regent-ház (Margit körút 43.) volt, melynek pincéjében 1945. január 10-től lőszert tároltak. Január 22-én az itt tárolt 100 tonna lőszer máig ismeretlen okból felrobbant. A robbanás nyomán a ház összedőlt és a pincében lévő civilek (240-250 fő) életüket vesztették.

A Városligetet sem kerülte el az ostrom, az Állatkertben a bölény és a zsiráfház teljesen romba dőlt, sok épület súlyosan megsérült. A 2500 állatból mindössze 14 élete túl az ostromot (öt víziló, egy elefánt, egy kétpúpú teve, egy zebra, egy láma, egy dél amerikai hiúz és négy kis madár).

A lakások mellett az iparterületeket is súlyos veszteségek érték. Újpesten a gőzmalom és raktárai porig égtek. Kőbányán a Ganz vagongyár tetőzete beszakadt, a MÁVAG több részlege romba dőlt, a kis gyártóműhely porig égett. A gyárakban Budapest területén anyag tekintetében 137 millió Pengő, gyártmányok tekintetében 251 millió Pengő kár keletkezett az ostrom során.

Az ostrom befejezését követően Budapest Székesfőváros elrendelte: A háborús cselekmények következtében a magánvagyonban előállott károk 1945. évi összeírását. A Székesfőváros rendelete alapján végrehajtott kárstatisztika feldolgozása Mihályi Balázs kutatásainak eredményeként került most közlésre. (Az I. és a XIII. kerület nem került csak közlésre.)

A felmérés a nem állami fenntartású épületekben keletkezett károkat összesítette. A kárbejelentés lakás szinten történt, ugyanakkor a terménykárok, állatkárok, mezőgazdasági gépek szekerek és a gépjárművek kárait nem itt kellett feltűntetni. A Budapest ostroma során keletkezett károkat a kárbejelentő íven az alábbi alkategóriákra bontották a károkozó szerint:

  • németek
  • nyilasok
  • harci cselekmények
  • egyéb háborús károk a felszabadítások előtt
  • egyéb háborús károk a felszabadítások után
  • zsidóellenes rendeletek okozta károk

Az „egyéb háborús károk a felszabadítások után” nevű kategória a szovjet csapatok fosztogatását jelölte, szépen megfogalmazva. A károkat 1938-as pengőben kellett megadni (a viszonyításhoz érdemes megjegyezni ekkor 5 pengő ért 1 dollárt).

Hazgyűjtőív

Házgyűjtőív minta (3598 Kb).

A Budapest ostroma során keletkezett lakáskárok épület szinten kerültek alább összesítésre. Több mint 15.000 lakóház adatai érhetők itt el. A listák a korabeli (1944-es) kerületek szerint lett megbontva. Minden táblázat három oszlopot tartalmaz az elsőben a közterület neve található (pl. Andrássy út) ABC sorrendben, a második oszlopban a közterülethez tartozó azon házszámok listája, ahol a házgyűjtőívek alapján jelentettek be károkat. Azon házaknál ahol nem jelentettek kár, azok nincsenek a listában, ha pedig egy utcában egyetlen házhoz sem jelentettek be kárt, úgy ez esetben ez az utca sem került a listába. A közterület elnevezések szintén az 1944-es neveket mutatja, segítségként alább letölthető egy korabeli várostérkép is. Végül az utolsó oszlopban az adott házhoz tartozó kár összesített száma található 1000 pengőre felkerekítve.

II_kerület_epuletkarok jegyzéke – letöltés (137 KB)

III_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (162 KB)

IV_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (57 KB)

V_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (78 KB)

VI_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (84 KB)

VII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (93 KB)

VIII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (103 KB)

IX_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (76 KB)

X_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (100 KB)

XI_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (130 KB)

XII_kerület_elpuletkarok jegyzéke – letöltés (118 KB)

BP_keruletek_1944

Budapest kerületei 1944-ben

Ezen a linken elérhető egy korabeli várostérkép (az 1944-es házszámokkal) segítségként.

Adatok forrása: Fővárosi levéltár – Háborús kárstatisztika 1945 XXI. 517 F