Budapest ostroma a korabeli sajtóban

Budapest ostroma 70 évvel ezelőtt zajlott le. A napi szintű események összefoglalóját a jobb oldalon található naptár egyes napjaira kattintva lehet megtekinteni. Minden napról készült eseménykrónika. Ezen felül az adott napon Budapest ostromáról megjelent korabeli cikkekből is található válogatás. A most közzétett újsághírek, cikkrészletek kizárólag Budapest ostromával kapcsolatos részeket tartalmaznak. A többi rész kipontozásra került. A cikkekben közöltek többnyire az előző napi vagy esetenként napokkal korábbi eseményeket tárgyaltak, így a napi esemény összefoglalók és a cikkek között gyakran eltérések vannak. A cikkek kapcsán sok esetben külön rész értékeli azok valóságtartalmát.

70 év távlatából érdekes élmény olvasni ezen beszámolókat. Az összesítés próbált meríteni minden oldal sajtójának anyagából: minden nap az adott napon történt katonai események rövid leírásával indul, valamint megtalálható itt a szovjet haditudósítások, a korabeli hungarista sajtó két lapja a Pápai újság és Győri Nemzeti Hírlap, illetve a másik oldalról a már szovjet kézen lévő terület magyar sajtójának két újsága: az Új szó és a Szabadság. Továbbá nyugati lapok, mint a New York Times, a Daily Mirror és a Daily Worker, valamint a Reuter és BBC jelentései is.

A különböző sajtótermékek híreit olvasva érdemes figyelembe venni azt, hogy a hungarista sajtó döntően a német távirati iroda híreit vette át, az angolszász sajtó és a „felszabadult” területeken lévő magyar sajtó ezzel szemben a szovjet sajtóhírekre támaszkodott.

A korabeli hírek sajátossága az elfoglalt terület háztömbben való mérése. A szovjetek Budapestet és elővárosinál minden háztömbnek adtak egy sorszámot és a hadijelentésekben ezekre hivatkoztak, a korabeli Budapest a szovjet tudósítások szerint 4500 háztömbből állt. A hírekben rendszeresen megadták, hogy adott napon mennyi háztömböt foglaltak el. Az ostrom elején naponta 150-200 háztömb került a kezükre, az ostrom végére ez a szám 10-15 háztömbre csökkent.

Harcok után szétlőtt háztömb valahol Budapesten

Harcok után szétlőtt háztömb valahol Budapesten

Az ostrom világsajtóban való megjelentése és súlya hullámzó volt. 1944 december végén a főváros bekerítéséről a szovjet és az angolszász sajtó főoldalon adott hangot és a város közeli elfoglalását hangsúlyozta egészen január első néhány napjáig, mikor már bebizonyosodott, hogy ez el elhúzódó harc lesz.

Ezzel szemben a német és a hungarista sajtó a bekerítésről december végén, január elején kezdett el írni, majd a meginduló Konrad I. hadművelet (Budapest első felmentési kísérlete) kapcsán egyre optimistább hangot ütött meg.

Közben az angolszász sajtó érdeklődése Budapestről áttevődött az Ardenneki offenzívára és Budapest leszorult a főhelyről. Az ardenneki német támadás kifulladása után a következő nagy fordulópont a pesti oldal eleste volt, melyet minden oldal részletesen ecsetelt. A szovjetek a város közeli végét jósolták, a hungarista sajtó elkeseredésének és a további kitartásra való buzdításnak adott hangot.

Az ostrom vége azonban nem akart eljönni, sőt a Konrad III. hadművelet (a harmadik felmentési kísérlet) minden korábbinál jobban megközelítette a fővárost végül azonban ez is kifulladt.

A nyugati sajtó érdeklődése azonban már nem a Budapest körüli hadműveletekről szólt, hanem az Ardenneki offenzíva kifulladása után a szovjetek Visztula menti gyors előretörése és Berlin megközelítése töltötte be a világsajtót, Budapest már csak mellékhírként jelent meg.

Végül már csak a kitörés maradt hátra, mely február 12-én be is következett. A megmaradt védők kitörtek Budapestről, azonban a kitörés ténye sehol nem jelent meg a szovjet tudósításokban és így az angolszász sajtóban sem. A kitörés, azaz hogy a védők áttörték a szovjet ostromgyűrű első vonalát, majd a következő vonalon a kitörők többsége fent akadt, de kisebb csoportok mellékirányokban sikeresen kijutott Budapestről elhallgatásra került.

A hírek pontossága kapcsán érdemes kiemelni, hogy az angolszász lapok néha teljesen képtelen dolgokat állítottak: írtak például a Duna part elfoglalásáról hetekkel az események előtt, vagy egy szovjet dunai átkelésről, mely a Budáról Pestre történt meg …

Széna téren német-magyar hadifoglyok a kitörés után

Széna téren német-magyar hadifoglyok a kitörés után

A legnagyobb torzítás azonban talán minden túlzás nélkül a szovjetek által közzé tett hadifogoly és zsákmányadatok voltak. A Budapesten bekerített német és magyar csapatok élelmezési létszáma 92.000 fő körül volt, amiben a kiszolgáló egységek is benne foglaltak. Ezzel szemben a szovjetek 110.000 hadifogolyról és 49.000 harcban elesett védőről beszéltek. A szovjet hadijelentések számait összeadva Pest elesett ideéig 70.000 fő esett hadifogságba. Ezek nyilvánvalóan túlzott számok, melyek oka ott keresendő, hogy a szovjet marsallok nem tudták Sztálinnak mivel indokolni az elhúzódó ostromot, mint azzal hogy magas volt a védők létszáma. A valóságban persze nem volt ennyi hadifogoly, ezért a hiányzó létszámot civilekkel töltötték fel a hadifogolytranszportokban.

A fegyverzet terén megadott számok is hasonló túlzásokat tartalmaznak szovjet részről, az ostrom végén zsákmányként 269 harckocsit jelentettek le, miközben körülbelül 169 harckocsi és rohamlöveg szorult összesen az ostromgyűrűn belül.

A napi eseményeknél az összefoglaló részekhez forrásként felhasználásra került:

  • Óbuda ostroma 1944-45
  • Horváth Gábor: Bostonok a magyar égen és földben 1944-1945.
  • Markó György (szerkesztette): Az elsodort város.
  • Mihályi Balázs: Budapest erőd. (In: Magyarok a II. világháborúban CD)
  • Mihályi Balázs: Dél-Buda ostroma 1944-1945.
  • Szijj Jolán (szerkesztette): Erőd a Duna mentén.
  • Ungváry Krisztián: Budapest ostroma.

Az oldal tartalma (összes aloldalával együtt) szabadon felhasználható, átvehető bármilyen publikációhoz.